stressz-a-munkahelyen

Stressz! Már a szótól is libabőrös leszek 
Talán mert ez is egy se vele, se nélküle „kapcsolat” - a dolog azonban közel sem ilyen romantikus


Ha nem az ÉletKatedrális projekten dolgoznék, lemaradtam volna arról a hírről, nekem még mindig az, hogy a felnőtt magyar ember lelkiállapotát – is – mérik. Jó érzéssel tölt el – minden cinizmus nélkül -, hogy foglalkoznak velünk. Bízzunk benne, hogy megoldási módszerekkel is találkozunk. A gyakorlatban.

 

Hungarostudy

2013-ban is elkészült, a sorrendben 5. Hungarostudy felmérés. Kopp Mária orvos, pszichológus indított útjára 26 évvel ezelőtt. A 2000 fős, reprezentatív vizsgálat során a felnőtt magyar lakosság testi-lelki egészségét jól-létét vizsgálták a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatói. Az eredmények alapján elmondható, hogy sokat nem változtunk; boldogok, sikeresek és egészségesek akarunk lenni, ez jelenti számunkra az elégedettséget, a jól-létet. Depresszió van, de stagnál, 17% alatt, a munkahelyi stressz viszont nőtt a legutóbbi felmérés adataihoz képest. 2006-ban 18 %, 2013-ban 29 %-a számolt be a megkérdezettek arról, hogy küzd a munkahelyi stresszel. Dr. Susánszky Éva szociológus, egyetemi docens, a kötet egyik szerkesztője.

a-mukahelyi-stressz-valtozasa

A felmérésük ezúttal a generációs különbségekre is kitér: Magyarországon az „Y” generáció (1980 és 1995. között születettek) a leginkább elégedettek és boldogok. A rendszerváltás „csecsemői” beleszülettek az internetbe, a virtuális élet számukra természetes, de tudják, azon túl is lehet élni. Mi adja az „Y” generáció biztonságérzetét a mai Magyarországon?

Azt nem mondanám, hogy nagyobb biztonságban érzik magukat a fiatalok, inkább azt, hogy jobban eligazodnak a világ dolgaiban, jobb a megküzdő képességük, problémamegoldó stratégiáik célirányultak. Sikeresebben alkalmazkodnak a bizonytalan helyzetekhez és az élet kihívásaihoz, mint a náluk idősebb generációk. Biztonságérzetüket elsősorban a család adja, környezetükkel kevésbé ellenségesek, de apolitikusabbak az előttük járóknál.

Mivel magyarázza azt, hogy a munkahelyi stressz, a munkahely okozta félelmek napi szinten jelentenek már gondot a társadalomban?

2006 óta nőtt a munkahelyi bizonytalanság, a munkavállalók egyre kevésbé tudják befolyásolni, kontrolálni munkakörülményeiket és csökkent a munkatársaktól várható támogatás mértéke is. A munkavállalók egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek munkájuk megtartása érdekében, túlvállalják magukat.

 

 

Stressz – ellenség vagy barát?

Ha a stressz urbanizációs betegség lenne, mint ahogy a lexikonok magyarázzák, akkor a korábbi századok embere nyugodt, kiegyensúlyozott életet élt volna. A történelemkönyvek másról beszélnek. Az azonban kétségtelen, hogy „lassabban változott a világ”, és ma olyan kihívások elé nézünk, amelyeket korábban talán csak sejteni lehetett. Lehet, hogy bugyután hangzik, de mintha a stressz is felgyorsult volna, vagy felgyorsítana. Mintha a feszültség is gyorsabban nőne. Remélem, érti, mire gondolok…

iskolai-vegzettseg-es-stressz-terheles

Valóban, ebben a felgyorsult világban egyre több olyan helyzetet élünk meg, ami feszültséget, kihívást jelent számunkra, ami kibillenthet egyensúlyi állapotunkból. A stressz szervezetünk reakciója ezekre az ingerekre. Minél több ilyen inger ér bennünket, annál gyakrabban kell alkalmazkodnunk, védekeznünk.

"A stressz az élet sava-borsa." – mondta dr. Selye János. A magyar származású professzor, akinek nevéhez fűződik a stressz fogalmának meghatározása, stressznek nevez minden olyan tényezőt, mely alkalmas megbontani egy ember testi, lelki egyensúlyát. Kutatásai során milyen különbségeket tapasztalt a vidéki és a budapesti lakosság körében: hogyan, milyen formában küzdenek a stresszel? És milyen megoldási módszereket alkalmaznak?

A stresszel való megküzdésben jelentős egyéni, a személyiségből eredő különbségeket tapasztalunk, de természetesen érvényesül például, az életkor, az iskolai végzettség hatása vagy az adott érzelmi állapot is. Ezek erősebben meghatározzák a megküzdési stratégiákat, mint a lakóhely.

Létezik nemi különbség is a stressz kezeléssel kapcsolatban?

Igen, a nők például, gyakrabban reagálnak védekezéssel, visszahúzódással vagy a helyzetből való kilépéssel, hárítással, míg a férfiaknál gyakoribb reakció a támadás. A nők megküzdési stratégiáiban inkább érzelem-központú, míg a férfiaknál inkább a probléma-központú megoldások dominálnak.

A stressz kis mértékben hasznos, mert felpezsdíti a testet és az elmét, megakadályozza, hogy a szervezet csak vegetáljon. Ezt is mondják a szakemberek. Az úgynevezett adrenalin-fröccsre gondoljunk, ami még segít is, hogy jobban telesítsünk, nem blokkol le, hanem bátorsággal tölt el?

Stressz nélkül nincs élet. A pozitív stressz serkentőleg hat, segít megoldani, leküzdeni a problémákat, a tartósan fennálló negatív stressz viszont káros hatással van szervezetünkre.

Tehát se vele, se nélküle? Balanszírozni kell, vagy csak felismerni a határt éppen úgy, mint a „jó és rossz félelmek” esetében?

Igen, mindenki számára létezik a stressznek egy optimális szintje, ami segíti a fejlődésben.

Amikor a negatív stressz már az ember egészségét veszélyezteti, nem elég az orvosi beavatkozás, a pihenés, a gyógyszeres kezelés. Az életmódváltás elkerülhetetlen. Olvastam, Ön azt vallja, hogy a tehetetlenség leküzdhető, van kiút. Az egyéni vagy a csoportos terápiákat részesítik előnyben?

Mindkét módszernek megvannak az előnyei. Én egy csoportos módszert alkalmazok, a Williams féle stressz kezelő és kommunikációs tréninget. Ez nem terápia, a 16 órás alaptréning alatt a résztvevők olyan készségeket sajátítanak el, amelyekkel sikeresen kezelhetik, de meg is előzhetik a negatív stresszhelyzeteket. Vezetek speciális csoportokat segítőfoglalkozású szakembereknek (pl. egészségügyi dolgozóknak, szociális munkásoknak), pedagógusoknak és diákoknak is. A Semmelweis Egyetemen, ahol tanítok, a hallgatók szabadon választott tárgyként vehetik fel a tréninget.

Mi a konklúzió? Vizsgálódjunk, kezdjünk el magunkon dolgozni, és ha elakadunk, akkor merjük felvállalni azt, hogy segítségre szükségünk van egészen addig, amíg újra megtaláljuk az utat, amin járnunk kell. Lehet, hogy teljesen ismeretlen. De csak egy ideig. Ez legalább megnyugtató.

balim