John C. Maxwell - Egyszer nyersz egyszer veszitesz

John C. Maxwell: Egyszer nyersz, egyszer tanulsz

Értékeljük a problémát! (143 – 144. oldal)


Sokaknak furcsán paradoxnak hangzik, hogy egy problémát lehet értékesnek tartani. A legtöbben borzalomnak tartják, és igyekeznek elkerülni. Ugyanakkor a megfelelő hozzáállással még értékelni is fogjuk tudni a problémát, és akkor nemcsak jobban dolgozunk majd a megoldásán, hanem tanulunk belőle és fejlődünk általa. A problémák mindig lehetőségeket hordoznak, a lehetőségek pedig új problémákat. A kettő kéz a kézben jár. Ha megtanuljuk értékelni ennek igazságát, akkor máris szert tettünk némi előnyre az életben.

A nehézségek jótékony hatását kiválóan mutatja be az, hogyan képes egy sas megbirkózni a szél légörvényeivel.

Az örvénylő szél miatt a sas kénytelen magasabbra repülni.

Hatalmas emelő ereje van a földből felfelé szálló meleg légörvénynek. Ezek a felfelé ható áramlatok az okai, hogy a sas olyan nagy magasságokba képes felrepülni, ahogy kihasználja a légörvények erejét.

A légörvények következtében a sas szélesebb spektrumban tudja áttekinteni a tájat.

Minél magasabbra repül, annál nagyobb lesz a perspektíva, amit belát az alatta elterülő tájon. Ebből a magas pozícióból a sas éles szeme sokkal többet láthat.

A légörvények miatt a sas olyan magasra kerül, hogy senki nem zavarja.

Ha alacsonyabban repül, gyanús varjak, elégedetlen sólymok, más kisebb madarak is zavarhatják a sast. De mivel ilyen magasan repül, minden elterelő jelenséget maga mögött hagy.

A légörvények segítségével a sasnak kisebb erőfeszítés a repülés.

A sas szárnyait arra találták ki, hogy siklóernyőként repüljön a szélben. A tollszerkezet megakadályozza, hogy átbukjon, csökkenti a turbulenciát, és a lehető legkisebb erőfeszítéssel biztosítja a viszonylag sima repülést – még nagy széllökések idején is.

A légörvények következtében a sas képes tovább a levegőben maradni.

A sas a szél erejét használja fel, hogy hosszú időn keresztül szárnyaljon és vitorlázzon a levegőben. A szelek szárnyán a sas eleinte hosszú, lapos körökben köröz lefelé, majd spirál alakban felfelé száll a meleg áramlat segítségével.

A légörvények segítik a sast, hogy gyorsabban repüljön.

Normális esetben a sas körülbelül óránként 75 kilométeres sebességgel repül. Ugyanakkor, amikor csak az áramlatok tetején siklik, akár 150 kilométeres sebességre is felgyorsulhat.

A probléma mindaddig nem probléma, amíg nem engedjük meg, hogy az legyen. A probléma valójában lehetőség. Ha ön is képes lehetőségnek látni, akkor valahányszor szembenéz valami gonddal, rájön, hogy lehetőséget lát: lehetőséget a tanulásra. De még ennél több is lehet, ha helyes hozzáállással keresi a megoldási módokat.